2. Agyérbetegségek okozta halálozás gyakoriságának csökkentése

 Fő cél:

Csökkenjen az agyérbetegségek miatti maradandó károsodások és halálesetek száma, csökkenjen a megbetegedések száma

• Helyzet

• Célok

• Indikátorok

• Akciók

• Együttműködők

• Költségvetés

Helyzet

A szélütés (angolul “stroke”) a koszorúér elzáródás, valamint a daganatos megbetegedések mellett hazánkban, a fejlett államokhoz hasonlóan, a harmadik leggyakoribb halálok. A nemzetközi tendenciákat és az Egészségügyi Világszervezet prognózisát is figyelembe véve, az ipari társadalmakban a népesség öregedésével, az egyes vezető halálokok súlyának változásával kell számolnunk; várhatóan a szélütés relatív súlya a haláloki struktúrában növekedni fog.

Az 1950-es években a hazai szélütés halálozás az európai átlag szintjéhez közel állt. Ezt követően 1980-ig nemzetközi viszonylatban is kiugró mértékű romlás következett be, ekkor a magyar szélütés halálozás Európában a hatodik legmagasabb volt. A 80-as évek eleje óta tartó folyamatos csökkenés ellenére a szélütés okozta halandóság még mindig meghaladja az Európai Unió átlagos halálozásának kétszeresét, ez férfiakra és nőkre egyaránt igaz. 1999-ben több mint 19000 ember halt meg Magyarországon szélütés következtében.

Különösen magasnak tekinthető a 65 év alattiak szélütés okozta halandósága, mely férfiak esetében közel 4,5-szerese, nők esetében közel 3,5-szerese az EU átlagának.

A roncsoló agyvérzés vagy az agytrombózis okozta agykárosodás 30 napon belül mintegy 12-20%-ban, egy éven belül pedig 25-30%-ban vezet halálhoz. A szélütés bekövetkeztétől számított várható élettartam valamennyi szélütéses beteget figyelembe véve nem több mint 2-3 év. A szélütést szenvedett betegek mintegy 60-70%-a nem a megfelelő profilú osztályra kerül. Itt az akut halálozás mintegy 4%-kal magasabb, mint a szélütés osztályokon, ami évi több mint 500 elkerülhető akut halálozást jelent.

Az agyi érbetegségek további következménye az összes eset mintegy 60%-ban megjelenő maradandó egészségkárosodás, ami nemcsak testi tünetekben (pl. mozgáskorlátozottság, beszédképtelenség, nyelésképtelenség) jelentkezik, de az esetek mintegy 20%-ában elbutulás, és 40%-ban depresszió is kialakul. Ez az életminőség súlyos romlását jelenti.

Az időskori életminőség romlás egyik legfontosabb tényezője az agyérbetegségek okozta károsodás. A szélütés katasztrófa, és nemcsak a beteg számára, de a tartós ápolási igény miatt a család és a társadalom számára is az egyik legnagyobb anyagi, fizikai és lelki terhet jelentő betegség.

A hazai szélütés ellátás problémája először 1988-ban került napirendre és 1992-ben a Nemzeti Stroke Program meghirdetésével vált széles körben ismertté. A betegség mutatószámai alapján azonban 2001-ben változatlanul sürgető feladat egy olyan megújított stratégia kidolgozása és bevezetése, aminek segítségével az ország képes jelentős mértékben csökkenteni a szélütés gyakoriságát, a betegség okozta halandóságot és egyéb terheket.

• Az akut szélütés halálozás csökkentése 30%-kal

• A morbiditás csökkentése 30%-kal

• A szélütést szenvedett betegek nagyobb arányban kapjanak ellátást szélütés profilú osztályon

• Az érrendszer betegségeinek elsődleges és másodlagos megelőzése széles körben nyerjen teret: egészséges táplálkozás népszerűsítése, testmozgás népszerűsítése, dohányzás és alkoholfogyasztás visszaszorítása, egészségfejlesztés az oktatásban, nevelésben

• A magas vérnyomás szűrés hatékonyságának növelése, a magas vérnyomás megfelelő kezelése

• A rehabilitáció kereteinek megteremtése

• A stroke osztályok központi akkreditációjának kidolgozása 2002-ig, majd érvényesítése.

• Epidemiológiai vizsgálatokra is alkalmas országos adatbank újbóli kiépítése.

Indikátorok

• Szélütés halálozási adatok

• Szélütés megbetegedési adatok (incidencia, prevalencia)

• Rizikótényezők: dohányzással, étrenddel, táplálkozással, testmozgással kapcsolatos adatok (lásd a megfelelő alprogramokat)

• Szakintézménybe kerülés gyakorisága.

• Maradandó egészségkárosodás gyakorisága

• Szélütés utáni depresszió, öngyilkosság előfordulási gyakorisága

Akciók

1. A hazai stroke ellátó kórházi hálózat kiépítésének befejezése az európai normák alapján

2. A stroke osztályok működéséhez szükséges diagnosztikai feltételek biztosítása

3. Az érrendszeri (vaszkuláris) szűrőprogramok módszertanának kidolgozása és finanszírozásának megteremtése, szélütés genetikai programok indítása

4. Nemzeti Stroke Regiszter kialakítása

5. Az orvosképzés- és továbbképzés megújítása a Nemzeti Stroke Program szempontjai alapján, új távoktatási programok bevezetése ezen a területen

6. “Telestroke Program”

7. Különböző rehabilitációs formák és finanszírozási modellek kidolgozása

8. Jelzőrendszeres házi gondozás

9. Lakossági kommunikáció kidolgozása és végzése. Pedagógusok felvilágosítása

10. Dohányzás ellenes küzdelem, a 35 év alatti lakosság körében kiemelt dohányzás elleni akcióprogram (lásd ott)

11. A túlzott alkohol-fogyasztás csökkentése (lásd ott)

12. Az egészséges táplálkozás népszerűsítése (lásd ott)

13. A testmozgás népszerűsítése (lásd ott)

14. Az egészséges életmód kialakítása (lásd ott)

15. A lakosság magas vérnyomás szűrése, különös figyelemmel az 55 év alattiakra (lásd ott), a 65 év feletti lakosok pitvarfibrilláció szűrése

16. A magas vérnyomás megfelelő kezelése (lásd ott)

17. A magas vérnyomásos betegek gyógyszerészi gondoskodási programjának megvalósítása

Együttműködők

• Agyérbetegségek Országos Központja

• Országos Egészségbiztosítási Pénztár

• ÁNTSZ központi és területi intézetei

• Központi Statisztikai Hivatal

• Országos Alapellátási Intézet

• Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet

• Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet

• Országos Kardiológiai Intézet

• Országos Mentőszolgálat

• Fővárosi Szent Imre Kórház

• Magyar Stroke Társaság

• Magyar Neurológiai Társaság

• Magyar Idegsebészeti Társaság

• Egyetemek Orvostudományi karai

• Magyar Neuroszonológiai Társaság

• Magyar Kardiológiai Társaság

• Magyar Hypertónia Társaság

• Liga az Agyérbetegségek Ellen

• A témához csatlakozó szakmai társaságok

• További együttműködők

Költségvetés 2001-2002 (ezer Ft)